Innováció és Migráció?
A magyar gazdaság fejlődőképességében kulcsszerepe van az ipari szektorhoz kapcsolódó kutatáshasznosítás hatékonyságának, aminek így egyszerre kell megfelelnie az innováció területén tapasztalható, jelentős pozitív nemzeti sajátosságokkal kapcsolatos igényszintnek és a nemzetközi piacon hasznosuló globális elvárásoknak.
A harmadik országok ipari tényezői mindemellett számos sajátos pozitív tulajdonságuk révén, természetes módon több évtizedes múltra visszatekintve kapcsolódnak a kutatáshasznosítási folyamatokhoz, ide sorolhatóak a nagy mennyiségű produktum előállítására egyéb feltételek mellett is igen hatékonyan képes komplett ipari rendszerek csakúgy, mint a magas kvalifikáltságú kutatóhelyek, ipari centrumok.
Indokolt tehát a célcsoport szempontjából megvizsgálni a hazai innováció-fejlesztésben eddig tapasztaltakat, az ő szempontjából elemezni helyzetüket, lehetőségeiket. A magyar idegenrendészet mellett a gazdaságfejlesztésnek és a gazdasági szektor egészének is elemi érdeke, hogy egzakt és könnyedén hasznosítható információkkal rendelkezzen azzal kapcsolatban, hogy a harmadik országokból hazánkba lépett munkavállalók, kutatók és termelők, illetve vállalkozók, vállalkozások milyen módokon és milyen mértékben, valamint milyen intenzitással kapcsolódnak a hazai és uniós innovációs folyamatokhoz. Lényeges a feltérképezendő innovációs kapcsolatok hatásmechanizmusának hasznosítható elemzése is. Az így megszerzett ismeretek birtokában, a továbbiakban könnyedén születhetnek szakpolitikai döntések azzal kapcsolatban, hogy kell-e változtatni a jelenlegi jogi környezeten, szükséges-e kutatáshasznosításban részt venni szándékozó harmadik országbeli természetes vagy jogi személyek belépési, működési feltételeinek szigorítása vagy esetleg enyhítése?
Lényeges, hogy a jelenlegi innovációs tevékenységen túl a harmadik országbeliek hosszú távú stratégiája is kibontakozzon: a futó, vagy lezárulóban lévő projekteken túl hogyan tervezik jövőjüket Magyarországon? A képzett és jelentős know-how birtokában lévő személyek tervezik-e a letelepedést, a vállalkozások a hosszú távú magyarországi ténykedést? Mi módon hat ez a nemzetgazdaság egészére, illetve az érintett szektorok viszonyrendszereire? Javítják, vagy éppen rontják-e a hazai bejegyzésű cégek, magyar kutatók, fejlesztők, termelők versenyképességének esélyeit akár a belső, akár az uniós, akár a globális piacrendszereken?
Szükséges a harmadik országbeli, magyar innovációval kapcsolatba kerülő természetes és jogi személyek tevékenységének minőségi és mennyiségi részleteit is feltárni. Számottevő információt hordozhat, hogy mi módon kapcsolódnak a kutatási-fejlesztési folyamatokba, léteznek-e tendenciák azzal kapcsolatban, hogy milyen szerepeket kapnak az innovációs folyamatok kivitelezésében, van-e területi specifikáció?
