Magunkról
Hálózatelemzés a kutatómigráció területén
Kutatómunkánk elemző fázisában egy népszerű, de a társadalomtudományi analízis területén még mindig innovációként emlegetett módszer, a hálózatelemzés (network-analysis) eszközével dolgozunk. ennek a módszertani megalapozottsága a szakma számára már nem kérdéses és eredményessége lényegesen túlmutat az ezt nélkülöző elemzési metódusokon.
A network analysis egyik legkézenfekvőbb előnyét az a többlet adhatja, amelyet a szociológiai empirikus adatgyűjtésben hagyományosan legelterjedtebb egyénközpontú kérdőíves felvételek atomisztikus megközelítésével szemben nyújt. Utóbbiaknak kétségkívül egyik gyengesége, hogy alanyaikat kiragadják társadalmi és gazdasági viszonyaik szövetéből, s társadalmi meghatározottságaikat közvetlenül egyéni attribútumokra redukálják.
A network-megközelítések ezzel szemben többszintű elemzésekre adnak lehetőséget, az egyéni tulajdonságokon túl a mikro- és a makrostrukturális alakzatok ismérveit is bekapcsolva. Ez más oldalról azt is jelenti, hogy segítenek áthidalni azt a szakadékot, amely a mikro- és a makroszociológiai megközelítéseket hosszú időn keresztül mereven elválasztotta. Ennek folyományaként, pedig kiváló módszertani eszközt jelentenek egy tipikusan a nagy társadalmi kutatásokat kikerülő, rejtőzködő csoportok felkutatására, a problémáik, attitűdjeik, kapcsolataik felmérésére. Így a makroszintű következtetéseket mikroszinten is elemezni lehet, és fordítva. (Mint „multilevel analysis".)
A kapcsolathálózati megközelítés további metodológiai előnye, hogy a hálózati viszonylatok kifejlődésében egyszerre képes empirikusan is megragadni a csoportalakzatokban testet öltő strukturális pozíciókat, és azokkal az egyéni cselekvéseket, amelyek eredőjeként e strukturális pozíciók maguk is folyamatosan módosulnak. Ez nagyon jó lehetőséget nyújt arra, hogy a csoportok strukturális felépítésének vizsgálatával elemezzük a kutatáshasznosítás intézményeinek egymásra gyakorolt kölcsönhatásaik hatékonyságát. A kapcsolatháló elemzés Magyarországon már egy kipróbált módszertannak számít, sokan sokféle kutatási területen sikerrel alkalmazták. Azt várjuk a projekttől, hogy az eredmények bebizonyítják, hogy a kutatáshasznosításban részt vevő harmadik országbeliekkel és hazai kutatókkal, gazdaságis szakemberekkel és intézményekkel kapcsolatos valós összefüggések feltárásában megfelelő módszertant biztosít a kapcsolatháló elemzés, és az ajánlásaink elkészítése után mások is alkalmazni fogják. A projekt folyamán mind a magyar, mind pedig a jelentősebb külföldi szakmai munkákat figyelembe véve véglegesítjük a módszertant.
A mintavételi eljárás során tehát elsődleges célunk egy olyan 70 fős minta összeállítása, amelynek tagjai jellemző elemei a kutatáshasznosítási hálózatoknak. Ehhez mindenekelőtt pontos képet kell kapnunk a vizsgált szegmensről, ami a téma előzetes hazai és érintőleges nemzetközi kutatásaira épül. Az interjúk elkészítését követő elsődleges elemzés után lehet elvégezni a teljes kapcsolatháló elemzést. Előzetes becsléseink alapján a 70 fős network-mag minta később tovább bővül, ez függ a kapcsolatok sűrűségétől és irányától is.
Az interjúk további elemzése, a közvetlen, direkt adatközléseken túl a rendkívül fontos metaadatok, információk analízise célspecifikus szoftver (MaxQDA) segítségével lesz lehetséges, a mélyinterjúk teljes szövegtestét az előzetes fókuszokkal kapcsolatba hozható változók mentén válik lehetővé a vizsgálat, melynek eredménye a értékháló lesz, ami a kapcsolathálózat és az interjúalanyok indikációjának relációjában lehetővé teszi a szakmai következtetések - és a lehetséges szakpolitikai ajánlások kivitelezését.
